....visszatérésem Svédországban, bár nem volt zökkenőmentes, -köszönhető ez többek között a rózsaszín légitársaság hajnal hatkor induló járatának, meg persze a megfázásomnak- de annál nagyobb örömmel üdvözöltem Bálintot! :) Több tapasztalatot is leszűrtem az úttal kapcsolatban, a legfontosabb az volt, hogy legközelebb inkább, kifizetem odafelé is a poggyászdíjat és gurulós bőrönddel jövök, mert 18kiló sporttáskányi + 8 kiló hátizsákos + 3 kiló vámmentes boltban vásárolt zacskós cuccot, a 20 percre lévő állomásról, megfázva hazacipelni, hegynek felfelé, k*rvára nem jó buli. Bár mondanom sem kell az út nem 20 perces volt így, hanem min 40, de megérte mert gazdagodtam rengeteg hasznos és kevésbé hasznos de számomra annál kedvesebb cuccal, izomlázzal ill. véraláfutásokkal a lábamon (mindig oda ütődött a táska). Tegnap ezek után sajna nem sok mindenre voltam képes, de legalább a napok óta stagnáló megfázásomnak kedvezett a pihenés. Szerencsére az elutazásommal itt nem állt meg az élet, közben megkaptam a nyelvtanfolyamom hivatalos értesítőjét, miszerint jövő hétfőn kezdek, szerveződik a munka satöbbi-satöbbi. Szóval most aktívan belevetem magam az itteni teendőkbe,közben meg megpróbálom megélni és tartalékolni, azt a sok boldogsághormont, amit az elmúlt egy hétben gyűjtögettem! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése